Prevenciós Coaching, a legjobb életstratégia

A "talán" ereje a karácsonyi találkozásokban...

2018. december 27. - BodóAndi
Hogy teltek az ünnepek?
Úgy ahogy szeretted volna, vagy egy kicsit másképp?
 
És mi múlott rajtad?
És ami rajtad múlott, azt meg is tetted?
 
vita4.jpg
 
Az ember elvileg sok mindent nem válogathat meg: a körülményeit, a családját, a született kultúráját.
(bár én ebben is azt a nézetet vallom, hogy ebben is van választásunk, csak ez még születésünk előtti, de részemről mindenki azt gondol erről amit akar)
 
Most az a lényeg, hogy azokban a dolgokban, ami rajtunk múlik, nos abban hogyan "teljesítünk"?
 
Ha ebben nem tesszük oda magunkat, akkor miért várjuk el a másiktól, hogy ő viszont tegye?
És persze maximálisan!
 
Mivel sok sok éve, sok sok emberrel találkoztam már és láttam a sorsának alakulását, így tudom, hogy nincs olyan, hogy mindenhol minden rendben megy ilyenkor.
 
Sőt!
 
A legtöbb helyen bizony vannak nehézségek (finoman szólva), hiszen sok korosztály kerül kapcsolatba ilyenkor, sok vágy, nézőpont, életmód, étkezési stílus, anyagi helyzet, politikai nézet kerül egy szobába - egy időpontban.
 
Ez pedig nagy feszültség forrás tud lenni.
 
És mindig van, akit nem érdekel, hogy a hangulat jó legyen, vagy épp a hangulat miatt kicsit többet iszik a kelleténél és ők elkezdik mondani a magukét.
 
Ez az ami az ő felelősségük.
 
A tied az, hogy ilyenkor mit hogyan reagálsz le.
 
Hogy tudsz e úgy kommunikálni, hogy ki is állj magadért és mégis lenyugtasd a kedélyeket?
Akár asszertívan, akár EMK-san, akár humorosan, akár elterelően, akár bárhogy.
 
És nem, nem elkerülve a lehetőséget és inkább el se menve.
Bár az is megoldás, de attól még nem tanultad meg ezt kezelni.
 
Na és mi van akkor, ha épp te vagy az, aki a konfliktust gerjeszti?
 
Nem hiszem el, hogy ilyen nem történt még veled, ahogy az sem lenne igaz, ha én azt mondanám, hogy életemben még soha nem gerjesztettem vitát.
És mindegy, hogy igazam volt e vagy sem.
 
Most nem igazságot teszünk, hanem csak arról beszélünk, hogy egy kialakult helyzetben - amit a könnyebbség kedvéért most rajtad kívülállónak mondunk - mi az ami a te lehetőséged.
Illetve, hogy abban mindent megteszel e, hogy a helyzet feszültsége jó irányba oldódjon ki. (persze nem kell mindenáron!)
 
Nos, a feszültség akkor tud létrejönni, ha ellentétes vélemények, érdekek, stb vannak jelen egy térben.
(akár önmagadon belül is)
 
vita1.jpg
Ám nem kell a feszültségtől megijedni, hiszen annak teremtő ereje is van, ahogy az árammal is sok mindent lehet tenni, úgy a kialakult helyzeti energiával is  > ilyen pl az építő jellegű vita, ahol szó szerint kisülhet valami klassz dolog abból, hogy az ellentéteket megpróbáljuk összehozni.
 
Valójában nem az ellentétes véleményekkel van a baj, hanem azzal, hogy ezek mögött az a vágy rejlik, hogy a másikét leszóljuk és bebizonyítsuk, hogy a mienk az igazi.
Hogy mi tudjuk jobban, vagyis mi vagyunk a jobbak.
Egyszerűen önigazolás, mintha másból nem is tudnák az emberek, hogy kik vagyunk.
 
A kérdés az, hogy ha ez be is bizonyosodik, attól még jobban fognak szeretni?
Attól még több barátod lesz?
Attól még jobban elismernek?
 
Vagy épp azt mondják (gondolják), hogy lehet, hogy igazad van, csak épp ha lehet nem akarnak veled összetartozni?!
Jó az neked?
 
Nos lehet ezt még boncolgatni, de a lényeg még mindig az, hogy vajon elég bátrak vagyunk e kicsit nyitottabbak lenni más gondolataira, tetteire, érzéseire?
Mert ha hisszük, ha nem, azok nem ellenünkre születtek benne, hanem egy élet folyományaként.
 
Lehet, hogy rajtunk csapódik le, de ha nem vesszük személyes sértésnek - hiszen valójában nem rólunk szól, akkor tisztább fejjel, jobban tudunk reagálni és talán meg segíteni is tudunk neki abban, hogy ő is fel tudjon oldódni.
 
Talán.
 
És ez a talán tud akkora erővel bírni, hogy jobb legyen tőle a világ.
 
Talán néha ez is elég... :) <3
 
Talán néha az is elég, ha a saját részed jól kezeled > egymás legyőzése helyett megértéssel a másik iránt.
Az még nem jelenti azt, hogy akkor át is veszed az övét.
 
Csak elfogadod, hogy annak is van létjogosultsága...
 
Talán ennek már épp itt lenne az ideje!
 
Mondom, talán... <3

A bejegyzés trackback címe:

https://prevencioscoaching.blog.hu/api/trackback/id/tr5814516272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.